Történelmi Emlékút és Országközép - Szarvas

Történelmi Emlékút és Országközép bemutatása

1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot formázó emlékmű, amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence földrajzi középpontját jelzi. Szentegyháza és Barót erdélyi testvérvárosok székelykapui 2000 óta őrzik az 1250 méter hosszú Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely 17 stáción keresztül vonultatja fel Magyarország történelmének jelentős állomásait.

Történelmi Országközép:
A történelmi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József, szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg (1880 körül), amely egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti.

1939-ben készült el dr. Schauer Gábor főszolgabíró ötlete nyomán, Gödri István községi mérnök tervezésében a kicsinyített 6,5 m magasságú, belső szerkezet nélküli jelképes, négy vitorlaszárnyas szélmalom. Mesterséges dombra emelten, terméskőből, s a Körös felől a város címerével díszített mellvéddel. Bejárata fölött ez a felirat állt: “Isten malmai lassan őrölnek, az igazság győz, itt volt, itt lesz Nagy – Magyarország közepe”

Szarvasi Emlékút(Szent István park)
Lényege: a Történelmi Országközép történeti és turisztikai szerepének erősítésével, egy múlt századi – ún. betlehemi – gátszakaszon virtuális történelemkönyvként jeleníti meg népünk történetének legfontosabb állomásait. Az elkészült kompozíciók munkálataiban szentegyházi és baróti vállalkozók vettek részt, Szarvason pedig Csog József, Kelemen József, Buzogány Mózes és Sándor Attila erdélyi fafaragók személyesen segítették a kivitelezést.

A 2000. augusztus 18-i Emlékút avatásra négy emlékmű készült el végleges formában: a Honfoglalás, az Államalapítás, az Árpád-kapu, valamint a XX. század. Emellett 12 ideiglenes emlékoszlop, a 2000. év Magyarországának emléktáblás malomköve, valamint Barót és Szentegyháza erdélyi testvérvárosok által ajándékozott székelykapuk kerültek az 1250 méter hosszúságú útvonalra.