Szárazmalom - Szarvas

Szárazmalom bemutatása

Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalma Szarvason található.

A szarvasi szárazmalom Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb, ókori típusú malomtípus egyik utolsó képviselője. Azért nevezik "száraz"-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Az alsó állású, vízszintes meghajtó kerekű szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint.

A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A XIX. század második felében az egyik kerengősátrat lebontották. A 14,3 m átmérőjű, gúla alakú keringősátra téglapilléreken áll, magassága 9,6 m. A fő szarufákat a csillaggerendázat fogja össze. Közepéből ered a császárfa, melynek feje a tetőn felül csillagformára faragott. A malom járó kereke 13,3 m, bálványa 4,8 m, utóbbi a bálványtalpon áll, A kerengő talpába 420 akácfog ékelődik be, mely forgatja az orsókat, azok pedig a malomköveket. A vályogfalú, nyeregtetős, zsindely fedésű malomházban van a kőpad, ezeken helyezkedik el a két kőpár.

1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. 1968-ban az állam megvásárolta, majd 1972-73-ban restaurálásra került. A XIX. század végéig gabona- és takarmánymagvakat őrölt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló malommá alakították át. Szarvason kásamalom néven ismert.A rizstermelés elterjedéséig a malomnak jelentős szerepe volt a helyi és környékbeli lakosság köleskásával való ellátásában. 1962-ben fejezte be működését, az országban utolsóként. Ma ipartörténeti műemlék. Nyitvatartási időben tárlatvezetéssel várják a látogatókat, a nyári időszakban pedig előre meghirdetett bemutató őrléseket rendeznek. Csoportok számára egyéni kérésre is lehetőséget biztosítanak őrlésre.